Alap

Alap község Fejér megyében a Sárbogárdi kistérségben helyezkedik el.

Fekvése: Mezőföldön fekszik, legközelebbi város Sárbogárd (10 km)

Településszerkezete: útifalu

Története:

Besenyő vezerék alapították az Árpád-korban az oklevelekben a neve a 13. század végén jelenik meg (Olup).Valószínű, hogy a településre való volt, vagy innen származott el az az Alapi Ákos , akit az írásos oklevelek 1280-ban említenek, s aki rokonával együtt Téki (Dégi?) nemeseket vádolt rablással, és Miklós fia Miklós, aki apósától Geresden (Baranya vm.) kap földet. 1328-ban Alapi Miklós fia, Besenyő Péter a Baksa nezetség-beli Tamás fia László szerviense. A 14–15. században Várpalota (akkor Palota) várának a birtoka volt. 1568-69-ben végzett összeírás még csak 10 nemes családról számol be a faluban, ez a szám azonban 1578-ra már 26 nemesi családra változott. A XV. századtól a faluban Salétromház is működött, puskapor előállítása céljából. A salétromból előállított puskaporért a király emberei, s Ali pasa seregei is többször megfordultak itt. A török hódoltság alatt, a 15 éves háború idején a település néptelenné vált, amikor a császári seregek a kelet-dunántúli részek, s Székesfehérvár visszafoglalása idején kitelepítették a falut. Lakói a Dunántúl-i megyékben találtak új otthonra. Alap akkori birtokosa a Salamon csalás (alapi) birtokait a kieső jövedelem hiánya miatt elzálogosította, s több mint egy évszázadra el is hagyta a falut. 1688-ban, a megye felszabadulása után kezdődtek csak meg a visszatelepülések.

Alap lakóinak száma a visszatelepülések után az alábbiak szerint alakult:

Míg 1785-ben alig haladta meg az 500-főt, 1850-re a lakosság száma az 1500-as létszámot is túllépte, s az 1960-as évekre jóval meghaladta a 3000-főt is. Ez a lakosságszám azonban azóta folyamatossan csökkenő tendenciát mutat. 1960-ban még körülbelül 3000-fő lakója volt, 2004-re ez a lakosságszám már a 2500 főt sem érte el.

A falu lakói főleg mezőgazdasággal, s állattenyésztéssel szarvasmarha és foglalkoznak. A falu fejlett szőlőkultúrával rendelkezik. A szőlőművelést már a XIX. század végén külön rendeletekkel szabályozták.

Nevezetességei:

• Római katolikus templom (barokk stílusú)
• A falunak régi hagyománya az állattenyésztés, ezen belül is kiemelkedik a lótenyésztés.

Területe: 48,31 km2

Népessége: 2143 (2001-ben)

Népsűrűsége: 44,36 fő/km2

Irányítószáma: 7011

Körzethívószám: 25

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Alap_(település)